nincs mára más...

Ádámmal ketten

Édentől nyugatra talállak.
Különös irányok, égtájak
hajolnak poros utak helyett
talpaim elé. Határ felett
omlik a pusztuló képzelet,
tiszta látomást, vihart, szelet
teremt kikopott emlékezet.

A szívemtől balra talállak.
Dadogó vallomásokból állnak
itt a vonalak szavak helyett.
Színek, formák, illatok felett
nincs nekünk hatalmunk, illemek
terheit levetett istenek
leszünk mi, Éden száműzöttjei.