a darab

"A Madách Színház kamaraszínháza már régóta önálló úton járt, és most a szezon elején Örkény Színház néven végleg levált a nagykörúti intézményről. Mit is választhatott volna első premierjéül, mint a régi és az új művészet viszonyát is taglaló Sirályt? Ráadásul a darab a hagyományos színjátszás határán mozog: vannak ugyan jellemek és párbeszédek, de a jellemeket a hiány, a párbeszédeket pedig a megértés elégtelensége határozza meg: magányos emberektől népes a színpad.

Csehov műve jutalomjáték. Színház a színházban: a fiatal színész ifjú zsenit játszhat, a jól ismert színésznő ünnepelt dívát. Mása feketébe öltöztetett boldogtalansága és az anya-fiú viszony egyaránt a Hamletet idézi. Ám ez az utalásrendszer nem az elvárások szerint működik. Mása boldogtalansága nem metafizikai bánat; a lány arra vár csupán, hogy éjszín ruháját Trepljovnak vesse le - és meg is szűnne boldogtalansága. Az anya azért gonosz, mert retteg az öregedéstől. Az ünnepelt szerző modoros, az ifjú titán saját újításainak foglya lesz. A tanítónál nincsen jellegtelenebb szereplő. Mindenki szomorú és nevetséges. A Sirály egy zuhanás története. És ez a zuhanás tragikus is lehetne, ám a kitömött madárban már van valami komikus: a darab nem az elveszett boldogság siratása, hanem a siratás csapdájának a bemutatása."

Nekem mi a sirály? valahol olvastam, a sirály a szomorúság madara.. és egy zeneszöveg is hirtelen ide kapcsolódik: "Nézd a sirályt, milyen ostoba, nincs ott víz, ahová repül."  (Kiscsillag)
http://www.youtube.com/watch?v=6joT5AerWSU

Miért száll arra? Mi van arra, ahol semmi sincs? És ostoba-e egyáltalán, ha öntudattal száll a víztelen helyek felé...? Pont ez adja meg a reményt: igen, nincs ott víz, de az élet nem egyforma kétszer. Ők nem találtak, én találhatok, én képes leszek megtalálni. Őt is... Ott, ahol a part szakad, ahol nincsenek vizek, életek, mik tönkremehetnek, remények, amik meghalhatnak. Csak mi - csak a sirály és a szél.
http://www.youtube.com/watch?v=A7pQzPlJH8Y