Pro
form
Van, hogy nem tudom elcsábítani.
Van, hogy nem tudom elcsábítani.
Ilyenkor
hosszan bámulok mély-
barna szemébe, azt hitetem el,
hogy direkt játszom ezt, hogy én
taszítom el. Van, hogy nem
akar engem. Megérteni sem.
barna szemébe, azt hitetem el,
hogy direkt játszom ezt, hogy én
taszítom el. Van, hogy nem
akar engem. Megérteni sem.
Ha
sokáig nem találkozunk,
szívesebben
ölel lüktető
mellkasára.
Nem a magány
miatt,
nem. Abból már kiöregedett.
Pusztán
meg kell szokjalak -
suttogja
ilyenkor.
Amikor
benézek egy ablakon
az
esti hazaséta közben, csak
szerelmet
akarok látni.
Meglátni
a szerelmeket
idősödő
házastársak között.
Az
ember szeret kutakodni.
Van,
hogy gyűlölöm, ha kérdezel
tőlem.
Ilyenkor minden szavad
kiábrándít,
ilyenkor esti haza-
sétákat
akarok tenni, és rágyújtani
egy cigarettára. Ilyenkor nem
egy cigarettára. Ilyenkor nem
szerelmes
vagyok.
Ha
sokat gondolok a megismer-
kedésünkre,
nagyon belédszeretek.
Megint.
Ülök előadáson,
vonaton,
padon vagy valami
személytelen
helyen, és semmi más
nem
számít ilyen időszakaimban.
Amikor
rád gondolok, mindig
abban
a kék ingedben látlak
mosolyogni.
Ha biztos lennék
magamban,
azt mondanám,
rám
nevetsz. Nem vagyok
valami
biztos magamban.
