és egy pár üveg sörtől majd mindenki elfelejti ""

Köszönet annak a pár embernek, aki őszintén tud örülni minden sikeremnek. Hol tudok hálát adni? Valamelyik hangulatba estem. Vagy valamelyik kávéscsészémbe. Képzelgés indul: 10 csésze - 10 hangulat. Önkéntelenül esünk beléjük, és mindegyik más-más érzéseket vonultat fel. Kikötés: a csészék nem törnek össze, a csészék nem állhatnak egymáson, és egymásban! (Behatároltság, szelek, hideg, gondtalan boldogtalanság = üdv Péntek!)

Harminckettedik saját versem:

confessio

ne csak a hűvös estéken merj megölelni –

bízhassak benned, már csak engem láthatsz

tiszta tükrökben, múló nappalok borongó

eszméletében. szájaink éle összeforr, különös

érzékkel sejtek meg régi ízeket nyelvem

hegyével. képzelgések és valóság-testek

mára öntörvénnyel áramlanak idegeimen,

de nincs ami visszahozhatná a rég elfeledett

kedveseket. csak sajátommá engedem

magam változni, de tudd, bennem te már

egy vagy sejtek millióival. őrült sem vagyok,

ha magamban vétkezem, visszhangzanak

tág termeimben szavaid nyomtalanul,

de ma megértem minden akarásod.

imák zúgnak az esték csendjeibe, porból

 válik minden  anyaggá, míg éltet egy

nyári hajnal csókja záporozva és porrá

szelídült érintések zárnak végtelen ajtók

mögé. engedd útjainkat közéjük rejteni!

 A zene amúgy Kispál Disznók tánca.
http://www.youtube.com/watch?v=WesRyLTpSOI&feature=related