2011. november 24., csütörtök

a korcsolya

18 évnek  7 hónapnak és 21 napnak kellett eltelnie, hogy rájöjjek, minden eddigi próbálkozás és játék közül a korcsolya az én világom.

Ehhez meg kellett ismernem Sz-t a gimnáziumban, ehhez el kellett jutnom az egyetemre, ehhez meg kellett ismernem őt, és őt és őt is. Kauzális élet.
Hiába az úszás, a tánc a "mindegyéb"... November 23-án, este fél 10-kor világ nyílt meg előttem, sarkított, tömeggel és sok-sok botladozással, de teljes valóságában. És nem érdekelt már senkit, kibe kapaszkodik az épp eleső, kire esik a kezdő, épp, mint a haladó, kire nevetsz rá, amikor énekelve suhansz a kézenfogva, szerelmesen röppenő párok, vagy a száguldó profik között... Senki sem nézett rád furcsán, ha megkínáltad a forralt borodból ismeretlenül, ha megfogtad a kezét és együtt suhantatok körbe-körbe, mintha csak egy végtelen parton, tengeren lennétek, és nem számított, hogy mit kérdezel, hogy miről beszélsz, hisz mindenki magában élte meg a csodát. Az új gyermekkort.

Úgy éreztem magam, mint egy óvodás, aki megkapta az első biciklijét és sikerült megtennie azt a bizonyos első 3 métert. nem baj, ha hátulról támogattak, nem baj, ha nagyokat nevetve zuhantunk vissza a fájdalmas valóságba, semmi sem volt baj. Semmi. Én én lehettem. Tisztán és őszinte önfeledtséggel. Rég éreztem ilyet...

3 megjegyzés:

  1. Vaj tündérmeséből ébredve álomittasan, gyermeki csodától megrészegült másnaposan keserűbb-e a szájíz, émelyeg-e a gyomor, mikor újra látod kiket előző nap játszótársaidként ismertél? Előtűnik e a végeláthatatlan sötét szakadék, amit ideiglenesen befoltoztak az új gyermekkor játékai? Akadnak még hidak csillogók a partok közt, vagy összedőlt minden mit alkoholmámor és zene tartott össze?
    Suhansz és nevetsz, fogva Gyermekkor kezét.
    De, gyászolod-e másnap az elmúlt nap életét?

    VálaszTörlés
  2. Minden nap új lesz. Új alkoholmámorral, új játékokkal új játszótársakkal, vagy épp megújult játszótársakkal. Nem gyászolom. Megélem - velük.

    VálaszTörlés