Véres hús-kapcsok óvnak,
Amíg összefonódnak:
Kékes, reszkető ajkunk.
Míg csókolsz, nincsen szavunk,
Ha megszólalsz zuhanunk.
Ady Endre szöveg. Lédához hűen, bárki bármit mond. Sosem tűnhet el az érzés, az lehetetlen, és emberi ésszel felfoghatatlan.
Valami iszonyú lassú country szólt
Leengedett ablaknál
A kocsimban és tűnődtem
Mi lenne, ha annál
A szép nőnél szólna ez
Aki épp mellettem áll
És mereven előre néz
S a jó öreg zöldre vár
Szólnék, de jó ez a zene
Ő meg tudná, mi a fene
A cél, az, hogy ott aludjon
Velem bárhol, a férje meg otthon
És most itt van, elvált,
Meztelenül festjük ki a szobáját
És közben a dallamát
Fújjuk ketten a dalnak, amit
Gondolatban betettem
A magnójába, míg mellettem állt
Ha akarnám, meglehetne
És utána elmehetne
És utána visszajönne
Hogy elmenőben kijött a könnye
De most csak mellettem áll
De rám néz majd a sárgánál
És mosolyog, amíg kuplungol
Mintha tudná, hogy megvolt valahol…
Én meg szólnék, de jó ez a zene…
Igen, még mindig Kispál.. Nem lehet elégszer!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése